Bár a mostani bejegyzést pont a négynapos pesti látogatásom alatt írom, a téma mégis a címben szereplő gyönyörű erdélyi szász város, ahol egy hétvégét tölthettünk el kedves vendéglátóinkkal. Az Ars Hungarica elnevezésű magyar fesztivál majdnem egy teljes hétig zajlott, és meghívott vendégként vettünk részt az igényesebbnél igényesebb programokon. A Góbé zenekar koncertjét az ínyenceknek nem kell bemutatnom, utána még belefért a péntek estébe egy kis népies-könnyű koncert egy zongorista-énekesnő duóval. Finom vacsorát kaptunk és megdöbbenve foglaltuk el a város szívében, a gyönyörű főtéren fekvő hotel egyik impozáns bútorokkal berendezett szobáját. Másnap kipihenten fogyasztottuk el a szálloda éttermében tartalmas (és remek!) villásreggelinket és Gyöngyi vezetésével megtekintettük a várost. Tényleg, mintha egy darab NO-ba csöppentünk volna, szépen rendben tartott, illetve felújított házak, négykörös védőfal, megannyi látnivaló kápráztatott el bennünket. A gyermekprogramra nem mentünk, hanem a finom ebéd után elkezdtünk készülni az esti bálra. A Góbéval a jókedv adott volt, mi pedig Kingával igyekeztünk a megjelent vendégeket táncra invitálni. Jelentem, igyekezetünket siker koronázta, a visszajelzések alapján igazán jó hangulatú estét töltöttünk el a helyiekkel, számtalan kisgyerek nagy örömére. Nem felejthetjük el azonban a szentgyörgyi amatőr színtársulat Rejtő-komédiáit sem, melyekből mindhárom mosolyt csalt arcunkra. Vasárnap folytattuk a városnézést, múzeumoztunk és közös ebéd, illetve könnyes búcsú után a sűrű havazásban hazafelé vettük az irányt.

Hálásan köszönjük a szervezőknek, elsősorban Gyöngyinek és Leventének a temérdek munkát, energiát, lelkesedést és szeretetet, melyet önkéntesként erre a csodálatos rendezvényre szántak. Nagyszeben megér egy hétvégét, látogassuk meg minél többen!