Ma Kafkáról szóló nagyelőadáson vettem részt (OFF: mindig, mindenhova oda akarom írni, hogy „egy”, szinte erőnek erejével, de muszáj önmérsékletet tanúsítanom. Mert ez germanizmus. És helytelen. Még akkor is, ha sokan használják rosszul. ON). A prof jófej, van humora, amit rendszerint abból veszek észre, hogy a többiek röhögnek. Jó, lehet, hogy csak udvarisságból, de akkor is. Ilyenkor bajban vagyok. Nevessek én is, mert az boldogsághormonokat termel (mint a csoki), üljek fapofával, esetleg sírjak, hogy már megint nem értettem a poént. Majd eldöntöm. Esetleges javaslatokat a fent megadott e-mail címre várok.

Annyit érdemes még megemlíteni, hogy tényleg tapasztalt lehet, mert a másfélórás ea-t 2x45 percben tartja, 15 perces szünettel. Önhatalmúlag. Indoklás: a modern európai ember képtelen másfél órát folyamatosan koncentrálni. Végülis nem szólt be. Ebben lehet valami, mert én német szövegre 45 percig sem tudok odafigyelni. Lehet, hogy számomra 4x22,5 percben kéne tartani az órát? Szép lenne.

Aztán szépen elmagyaráztam neki, hogy milyen alapon rontom itt az amúgyis elhasznált levegőt, és kérdeztem, hogy fog-e nekem külön katalógust eszközölni? (Mivel csak 2x hiányozhatok erasmusosként, a bennszülöttekkel ellentétben. Nem baj, én is híve vagyok a rasszizmusnak. Vagy ezt diszkriminációnak hívják?

Feleslegesen aggódtam, mert kijelentette, hogy megbízik bennem, vagy majd odafigyel rám, szóval hagyjam békén az ilyen gyerekségekkel, nem az oviban vagyunk. Ebben szépen meg is egyeztünk, majd elmentem pingpongozni, szerencsére most sem volt ellenfél. Pedig néhányszáz ember tudja, hogy déltől fél kettőig szabad játéklehetőség van az egyik tornacsarnokban. Biztos csak nem mertek kiállni.

 

Módosítok. Ezután még voltunk grúz haverommal a szomszéd településen (Dudweiler) uszodában. Mindezt kerékpárral tettük, szóval nagyon sportosnak éreztem magam. Az már csak keveset von le az értékéből, hogy oda-vissza nem volt 10 km az út. Lehet, hogy 8 sem. De jól megmozgatott. Főleg az úszás, mert ilyesmire már régen vettem rá magam. Többen azért viccesebb, főleg, hogy volt masszírozó csap is. (Jó ezt nem így hívják, bocs.) Az ugrómedence is jó volt: 1, 3 és 5 m magas tornyokból lehetett ugrani, nekem a középső pont elég volt első körben. A 6 éves kisrácok viszont röhögve zuhantak le 5 m-ről, öröm volt nézni.

 

 

Szerző: Darazs442  2009.04.21. 22:05 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://darazs442.blog.hu/api/trackback/id/tr101079673

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása